top


Kezdőlap     Határértékek, korlátozások, tiltások
Határértékek, korlátozások, tiltások PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Informatika   
2012. március 06. kedd, 10:32
A felszíni és a felszín alatti víz minőségi védelme csak úgy valósulhat meg, ha a helyes mezőgazdasági gyakorlatot a szerves és a műtrágya kijuttatása során is érvényesítik, valamint betartják a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat. . Mind a vízgazdálkodás, mind pedig a tápanyaggazdálkodás terén sok esetben területspecifikus tiltás, illetve korlátozás állhat fenn, melynek ismerete elengedhetetlen a jó mezőgazdasági/vízgazdálkodási gyakorlat végzéséhez.

Vízgazdálkodás

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
- 15. § (1) bekezdés: A felszín alatti vizet – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.
- 15. §. (5) bekezdés: Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje az alábbiak szerint alakul:
a) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)
b) gazdasági,
c)természetvédelmi,
d) állatitatási, haltenyésztési
e) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó,
f) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási,
vízhasználat.



Vízvédelem

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés értelmében: Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett
a) határértéknek megfelelő,
b) határérték alatti
e rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételével.


A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre
és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet értelmében:
- 49. § (5) bekezdés: A belvízcsatornába, csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba tisztítatlan települési szennyvizet vagy szervestrágyát tartalmazó vizet tilos bevezetni.
- 60. § (3) bekezdés: Felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető. Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva. A hiány meglétét a vízügyi hatóság a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége véleményének kikérését követően állapítja meg.
- 60. § (4) bekezdés: A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított felszíni víz hiánya esetén az öntözési vízigényt lehetőség szerint talajvízből kell kielégíteni. A térség közüzemi ivóvízellátására igénybe vett vízadó rétegeket csak más vízadó réteg hiányában szabad igénybe venni és csak olyan mértékig, hogy annak ne legyen kedvezőtlen hatása az ivóvízellátásra.
- 61. § (1) bekezdés: Szennyvízöntözést végezni a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírt feltételek szerint és csak előtisztított szennyvízzel szabad. A tisztítás mértékét a talajadottságok, a vízvédelmi, illetve az egészségügyi követelmények, és a felhasználás technológiája alapján kell meghatározni.


Trágyakezelés, tápanyag gazdálkodás

A növénytermesztéssel kapcsolatban a felhasznált tápanyagok eredetét, összetételét, a termőföld tulajdonságait és a termesztett növény igényét is figyelembe vevő jogi szabályozás van érvényben. A felszíni és a felszín alatti víz minőségi védelme csak úgy valósulhat meg, ha a helyes mezőgazdasági gyakorlatot a szerves és a műtrágya kijuttatása során is érvényesítik, valamint betartják a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat.
Ilyen korlátozás például, hogy a trágyatároló létesítmények helyének kijelölése során a felszíni vizektől mért távolságot és a felszín alatti vizek szintjét is figyelembe kell venni még az ideiglenes tárolás során is. Tilos trágyát felszíni vizekbe vezetni és azok parti sávjában kijuttatni, ennek megelőzése érdekében a fagyott, vagy hóval borított területek trágyázása sem megengedett. Ugyanúgy az ivó-, itatóvizet szolgáltató kutaktól és a forrásoktól is meg kell tartani az előírt védőtávolságokat a trágya tárolása, kijuttatása során.

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. § értelmében
(1) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
(2) Állattartótelep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető:
a) külön jogszabály szerint hullámtéren, illetve a fakadó vizes területen,
b) vízbázisok védőterületén külön jogszabályban rögzítettek szerint,
c) külön jogszabály szerint árvízi tározó területén, illetve külön jogszabály szerinti parti és védősáv területen.
(3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető:
a) külön jogszabály szerinti vízjárta területeken,
b) felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül,
c) bányatavak 300 méteres parti sávjában.
(4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi adottságok alapján kisebb védőtávolságot is megállapíthat.

Határértékek

A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk
egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
2. számú melléklet: A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek közül legjellemzőbbek

 

 

 Területi kategóriák

 Sor-
szám

 Megnevezés

 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói

 2. Egyéb védett területek befogadói

 3. Időszakos vízfolyás befogadó

 4. Általános védettségi kategória befogadói

 1.

 pH

 6,5-8,5

 6,5-9

 6,5-9

 6-9,5

 

 Szennyező anyagok

 Határérték mg/l

 2.

 Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOIk

 50

 100

 75

 150

 3.

 Biokémiai oxigénigény BOI5

 15

 30

 25

 50

 4.

 Összes szervetlen nitrogén öNásv

 15

 30

 20

 50

 5.

 Összes nitrogén

 20

 35

 25

 55

 6.

 Ammónia-ammónium-nitrogén

 2

 10

 5

 20

 7.

 Összes lebegőanyag

 35

 50

 50

 200

 8.

 Összes foszfor, Pösszes

 0,7

 5

 5

 10

 9.

 Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)

 2

 5

 5

 10




4. számú melléklet: A szennyvizek befogadóba való közvetett bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek közül legjellemzőbbek

 Sor-
szám

 Megnevezés

 Időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés esetén

 Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén

 1.

 pH

 6,5 alatt; 10 felett

 6,5 alatt; 10 felett

 

 Szennyező anyagok

 Küszöbérték (mg/l)

 2.

 Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk

 1000

 1000

 3.

 Biokémiai oxigénigény BOI5

 500

 500

 4.

 Összes szervetlen nitrogén öNásv

 120

 120

 5.

 Összes nitrogén öN

 150

 150

 6.

 Ammónia-ammónium-nitrogén

 100

 100

 7.

 10’ ülepedő anyag

 150

 150

 8.

 Összes foszfor, Pösszes

 20

 20

 9.

 Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)

 50

 50



A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet

2. melléklet: Vízminőségi határértékek síkividéki vízfolyásokra

Sor-
szám

Fizikai-kémiai jellemzők

Síkvidéki kisvíz-folyások (11,12,15,18 típusok)

Síkvidéki közepes és nagy folyók (13,14,19,20 típusok)

Síkvidéki, pangó vizű vízfolyások
6
(16, 17 típusok)

Síkvidéki, szerves mederanyagú vízfolyások
(21, 22 típusok)

 1.

 pH

6,5–9

6,5–9

6,5–9

6,5–9

 2.

 Vezető-képesség (S/cm)

<1000

<900

<1200

<1000

3.

Klorid (mg/l)

<60

<60

<60

<60

 4.

Oxigén telítettség (%)

60–130

70–120

50–130

60–130

 5.

Oldott oxigén (mg/l)

>6

>7

>5

>6

 6.

BOI5 (mg/l)

<4

<4

<4

<4

 7.

KOIcr (mg/l)

<30

<25

<40

<40

 8.

NH4-N (mg/l)

<0,4

<0,4

<0,4

<0,4

 9.

NO2-N (mg/l)

<0,06

<0,06

<0,06

<0,06

10.

NO3-N (mg/l)

<2

<2

<1

<2

11.

 Összes N (mg/l)

<3

<3

<3

<3

12.

 PO4-P (mg/m3)

<250

<120

<200

<150

13.

 Összes P (mg/m3

<500

<250

<400

<300





Módosítás: ( 2012. március 09. péntek, 15:29 )
 

Belépés / Login




bottom
top

HBMKH - DJH - KTF

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatala -
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Székhely: 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.
Postacím: 4001 Debrecen Pf.:27.
Telefon: 52/511-000
Fax: 52/511-040
E-mail:kornyezetvedelem.debrecen.jh@hajdu.gov.hu

Az ügyfélfogadás rendje:
hétfő:    8:30-12:00;
szerda:  8:30-12:00, 13:00-16:00;
péntek:  8:30-12:00;

Legfrissebb információk

Legolvasottabb tartalmak

Látogatói statisztika


mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

mod_vvisit_counterMa16
mod_vvisit_counterTegnap165
mod_vvisit_counterA héten16
mod_vvisit_counterA hónapban2849
mod_vvisit_counterEddig543875

bottom