top


Kezdőlap     Engedélyezés
Engedélyezés
Engedélyezési eljárás öntözés esetén

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 28. § (1) bekezdése értelmében „Vízjogi engedély szükséges – jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).”

Az öntözőtelep engedélyezése során— attól függően, hogy fix létesítmény kiépítését tervezik-e vagy nem— a Felügyelőség egyszerűsített vízjogi üzemeltetési engedélyt vagy vízjogi létesítési engedélyt (azt követően üzemeltetési engedélyt) ad ki.

A jelenlegi jogi szabályozás a felszíni vízkészletből történő vízkivételt részesíti előnyben. Felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető. Felszín alatti vizek közül a jelenlegi szabályozás szerint (2007 óta érvényes) elsősorban talajvíz az, ami öntözési célra használható. Ivóvíz ellátásra igénybe vett vízadó rétegek csak nagyon indokolt és kivételes esetben fordíthatók öntözésre

I. Egyszerűsített üzemeltetési engedélyezési eljárás (csak felszíni vízkivétel esetén):

Abban az esetben, ha az adott öntözőtelep közvetlenül a vízbiztosító főmű, vagy a kettős működésű csatorna mellett található és a vízkivételt —vízilétesítmény kiépítése nélkül— gyorskapcsolású csővezetékkel tervezik megoldani, úgy a vízjogi engedélyes tervdokumentációt nem szükséges csatolni. Ugyanakkor be kell nyújtani az egyszerűsített engedélyezési kérelmet, feltüntetve azon az öntözőtelep, a vízbiztosító csatorna (és annak üzemeltetője), az igényelt vízmennyiség és az alkalmazott berendezések adatait. A kérelem mellé csatolni szükséges vízbiztosító csatorna üzemeltetőjének hozzájárulását valamint a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1.§ (1) bekezdés f) pontja alapján a talajvédelmi tervet. Amennyiben az öntözni kívánt terület idegen tulajdonban van, úgy mellékelni kell a tulajdonjog igazolásán túl a terület tulajdonosának hozzájárulását vagy a haszonbérleti szerződést. Ezen túlmenően ha a gyorskapcsolású vezeték elhelyezésével is idegen tulajdonban lévő területet érintenek, úgy azon területek tulajdonosainak hozzájárulását is be kell nyújtani a Felügyelőségre.

II. Vízjogi létesítési/üzemeltetési engedélyezési eljárás felszíni és felszín alatti vízből:

Felszíni vízkivétel esetén: fix vízilétesítmény kiépítése esetén a vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.”. Az engedélyes tervnek a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. számú mellékletében lévő tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Az engedélyes tervdokumentáción túl csatolni szükséges vízbiztosító csatorna üzemeltetőjének hozzájárulását. Vannak esetek, amikor a szükséges öntözővíz mennyiség hosszabb vízleadó útvonalon keresztül juttatható el az öntözendő területig. Ekkor a vízleadó útvonallal érintett összes csatorna üzemeltetőjének hozzájáruló nyilatkozatát be kell szerezni.

Felszín alatti vízkivétel esetén: amennyiben felszíni vízkészlet nem áll rendelkezésre, úgy lehetőség van öntöző kutat létesíteni. A kút létesítéséhez szintén a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. számú mellékletében lévő tartalmi követelményeknek megfelelő engedélyes tervdokumentációt kell benyújtani.

Amennyiben az öntözni kívánt terület idegen tulajdonban van, úgy mellékelni kell a tulajdonjog igazolásán túl a terület tulajdonosának hozzájárulását vagy a haszonbérleti szerződést. Ha a fixvezeték, vízkivételi műtárgy elhelyezése idegen tulajdonban lévő területet érint, úgy azon területek tulajdonosainak hozzájárulását is be kell nyújtani. Ezen túlmenően a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1.§ (1) bekezdés f) pontja alapján a talajvédelmi tervet is el kell készíttetni.

A kivitelezést és a műszaki átadást követően kerül sor a vízjogi üzemeltetési engedély kiadására, melyet a Felügyelőség 5 évre adhat ki tekintettel arra, hogy a talajvédelmi terveket a fent hivatkozott FVM rendelet alapján 5 évenként felül kell vizsgáltatni.

Akár egyszerűsített, akár létesítési engedély alapján kiadott üzemeltetési engedélyről van szó, az engedélyeseknek az igényelt vízmennyiség után, Vgt. 15/C. § (1) bekezdés l) pontja alapján, vízkészlet járulékot nem kell fizetni, azonban bejelentési kötelezettsége van a Felügyelőség felé. A vízszolgáltató felé ugyanakkor mindkét esetben fizetni kell az engedélyesnek a kivett és szolgáltatott vízmennyiség után.

Engedélyezési eljárás tápanyagok kijuttatása esetén

A mezőgazdasági területek víz- és tápanyag-gazdálkodására kiható tevékenységek, mint pl. víz- és tereprendezés, öntözés, talajjavítás, hígtrágya, szennyvíz és szennyvíziszap, valamint nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása szakértő által készített talajvédelmi terv alapján engedélyezhetők. Az engedélyt a talajvédelmi hatóság a zöldhatóság szakhatósági állásfoglalásától függően adja meg.
A talajvédelmi tervek alapján engedélyezett tevékenységek ellenőrzésére a hatásviselő környezeti elemek (talaj, talajvíz) rendszeres vizsgálata kötelező a gazdálkodók számára. Az alap illetve ellenőrző vizsgálatok köre, gyakorisága, a mintavételi pontok horizontális, vertikális eloszlása függ a felhasznált anyagok fajtájától, és a felhasználási terület érzékenységi besorolásától, valamint a talajvíz szintjének alakulásától.

A jelenlegi joggyakorlatnak megfelelően a nitrátérzékeny területek talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente kell ellenőriztetni tisztavizes öntözés esetében, illetve 3 évente, ha hígtrágyát (is) juttatnak a területre.
Nem nitrátérzékeny területen is szükséges a terület talaját vizsgálni, de a talajvíz szintjét és minőségét nem vizsgálják
- tisztavizes öntözésnél 2 méternél mélyebb talajvíz szint esetén,
- hígtrágya, illetve szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatásnál, 5 méternél mélyebb talajvíz szint esetén.
Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásának engedélyezéséhez a talajvíz szintjét és - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz minőségét 5 évente kell ellenőriztetni. Az engedélyezést a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján folytatja le a hatóság


A hígtrágya kijuttatási, felhasználási engedélyezések során a területen felhasznált, tápanyagpótlást szolgáló anyagok összes nitrogéntartalmát is figyelembe veszik, hogy a túltrágyázás, így a nitrát bemosódása elkerülhető legyen.

Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet útmutatást ad a különböző tartásmódok és trágyakezelési technikák alapján figyelembe vehető tápanyagok mennyiségéről, azok hasznosulásának alakulásáról az idő, illetve a trágyázott talaj féleségének függvényében. Tartalmazza továbbá a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékeket, és irányszámokat.
A helyes trágyázási gyakorlat megvalósításáról a gazdálkodóknak a jogszabályban előírt adatszolgáltatást kell benyújtaniuk minden évről. Az adatok alapján könnyen ellenőrizhetővé válik, hogy az adott területen megvalósították a komplex tápanyag-gazdálkodási előírásokat, vagy sem.

Engedélyezési eljárás trágyatárolók építése esetén

A 219/2004. (VII.21.) Kormányrendeletben foglalt engedélyköteles tevékenységek végzésekor – a jogszabályban foglalt kivételek figyelembe vételével – 2015. december 31-ig kell megfelelni.
A kormányrendelet többek között kivételként nevesíti állattartás szempontjából az IPPC köteles telepeket, melyre vonatkozóan a határidő már 2007. október 31-én, illetve amennyiben EMVA-támogatást vett igénybe az állattartó telep, 2010. október 31-én lejárt.
Szintén kivételként nevesíti a kormányrendelet a külön jogszabályban meghatározott, állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítását, mely az abban foglaltak szerinti végrehajtási időt rögzíti.
Az állattartó telepek trágyatárolóira vonatkozó kötelezést – a 219/2004. évi Korm. rendelettel összhangban – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet tartalmazza. E kormányrendelet 15. §. (1) bekezdése értelmében a rendelet hatálybalépésekor már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező, a külön jogszabálynak nem megfelelő állattartó telepek trágyatárolóit a 16–17. §. szerinti határidők után nem lehet használni, és legkésőbb egy évvel fel kell számolni.

A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben előírt - a következő táblázatban bemutatásra kerülő - teljesítési határidők a telepeken folytatott tevékenység volumene és a terület érzékenysége alapján lettek meghatározva, amelyek teljesítéséhez az EMVA pályázók további 36 hónapot kaptak:

 

Telep kategóriák

Határidő

a megfelelő* hígtrágya tározó megépítésére/ használatbavételére

Határidő

a nem megfelelő* hígtrágya tározó felszámolására

EKHE köteles telepek EMVA pályázat nélkül

2007. október 31.

2008. október 31.

EKHE köteles telepek befogadott EMVA pályázattal

2010. október 31.

2011. október 31.

Nagylétszámú állattartó telepek ill. kisebb állattartó telepek nitrátérzékeny területen

2011. december 31.

2012. december 31.

Nagylétszámú állattartó telepek ill. kisebb állattartó telepek nitrátérzékeny területen befogadott EMVA pályázattal

2014. december 31.

2015. december 31.

Állattartó telepek nem nitrátérzékeny területen

2014. január 1.

2015. január 1.

* 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területen működő telepek esetén


Az almos, illetve hígtrágya tározók építési engedélyezése során a felügyelőség ellenőrzi a megfelelő kialakításra és méretezésre előírtak alkalmazását. A nitrátérzékeny területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak is megfelelő trágyatárolót az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. § szerint 6 havi mennyiségre, illetve az istállózott időszakra kell méretezni, a feldolgozásra (pl. komposzt, biogáz, stb.) kerülő mennyiségekkel is korrigálva. A trágyatároló méretének, illetve minőségének meghatározásakor, legalább az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 5. sz. melléklet értékeit, és előírásait figyelembe kell venni.
 

Belépés / Login




bottom
top

HBMKH - DJH - KTF

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatala -
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Székhely: 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.
Postacím: 4001 Debrecen Pf.:27.
Telefon: 52/511-000
Fax: 52/511-040
E-mail:kornyezetvedelem.debrecen.jh@hajdu.gov.hu

Az ügyfélfogadás rendje:
hétfő:    8:30-12:00;
szerda:  8:30-12:00, 13:00-16:00;
péntek:  8:30-12:00;

Legfrissebb információk

Legolvasottabb tartalmak

Látogatói statisztika


mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

mod_vvisit_counterMa132
mod_vvisit_counterTegnap136
mod_vvisit_counterA héten615
mod_vvisit_counterA hónapban4059
mod_vvisit_counterEddig528294

bottom