top


Kezdőlap     Térképi rétegek leírása
Térképi rétegek leírása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Informatika   
2012. május 24. csütörtök, 10:13


KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK

Szennyeződés érzékenységi főkategóriák

A környezethasználó tudomást szerezhet arról, hogy az általa végzett tevékenység terhelő hatása milyen kockázattal jár a felszín alatti vízre vonatkozóan, továbbá az adott területre a hatályos jogszabályok milyen korlátozásokat határoznak meg éppen az érzékenysége miatt.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny vízminőségvédelmi területek besorolását a felszín alatti vizek védelméről szóló, 219/2004 (VII. 21.) Kormány rendelet (Favr.) tartalmazza. Az érzékenység szempontjából 3 főkategóriát különböztetünk meg:

1.      kategória: fokozottan érzékeny

2.      kategória: érzékeny

3.      kategória: kevésbé érzékeny

A fokozottan érzékeny kategórián belül 4 db, míg az érzékeny kategórián belül 5 db alkategóriát különböztetünk meg aszerint, hogy azok érzékenysége milyen tényező alapján lett meghatározva. Az érzékenységi besorolás oka lehet például az, ha az adott terület karszton található, vagy vízbázisvédelmi területnek, vagy természetvédelmi területnek jelölték ki. Az érzékenységi térképek aktualizálása a készítés óta (2005.) nem történt meg. Fentiek miatt a természetvédelmi területek illetve a vízbázisvédelmi területek vonatkozásában is a projekt kapcsán összegyűjtött aktuális fedvényeket érdemes figyelembe venni.

Az egyes érzékenységi kategóriákkal jellemzett területeken végzett tevékenységekre vonatkozóan a jogszabályok (pl. Favr., részletesen lásd: „határértékek, korlátozások, tiltások” menüpont) feltételeket és korlátozásokat tartalmaznak, így a környezethasználó tudomást szerezhet a saját területére, tevékenységére vonatkozó előírásokról, esetleges korlátozásokról is. Például a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen tilos a felszín alatti vízbe szennyezőanyag közvetlen és közvetett bevezetése is (pl. szennyezett viz szikkasztása)

Nitrátérzékeny területek

A nitrátérzékeny területek ismerete nélkülözhetetlen, például az agrárium területén, hiszen ezen területekre számos előírás, korlátozás vonatkozik, továbbá fontos szerepük van az agrártámogatások megítélése terén is.

A nitrátérzékeny területek „hivatalos” térképi nyilvántartását az úgynevezett MEPAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) tartalmazza.

A nitrátérzékeny területek olyan területek, amelyek geológiai, talajtani adottságaik és/vagy a vizeik magas nitrát tartalma miatt különös figyelmet érdemelnek. Felszín alatti vizek tekintetében elsősorban az számít nitrátérzékenynek, ahol a víz nitrát tartalma az 50 mg/l koncentrációt meghaladja. A területek kijelölése 4 évente felülvizsgálatra kerül.

A felhasználó tehát a térképi réteg használatával tájékozódhat arról, hogy az általa használt mezőgazdasági terület nitrátérzékenynek minősül e vagy sem.

A felszíni és a felszín alatti víz minőségi védelme csak úgy valósulhat meg, ha a helyes mezőgazdasági gyakorlatot a szerves és a műtrágya kijuttatása során is érvényesítik, valamint betartják a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat (részletesen lásd „határértékek, korlátozások, tiltások” menüpont). A legfontosabb korlátozás szerint a nitrátérzékeny területen évente a mezőgazdasági területre szerves és műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket.

Vízbázis védelmi területek

A fedvény tartalmazza a vízbázisok védelméről szóló jogszabály alapján kijelölt üzemelő, illetve távlati vízbázisok különböző elérési idejű hidrogeológiai védőterületeit. Az elérési idő azt jelenti, hogy egy esetleges szennyezés az adott idő alatt (hidrogeológiai „A” védőterületnél: 5 év, hidrogeológiai „B” védőterületnél: 50 év) a lehatárolt térrészből (védőterületről vagy védőidomból) indulva, eléri-e a vízbázist (azaz a termelő kutakat). Tehát egy üzemelő vízbázis B hidrogeológiai védőterülete azt jelenti, hogy a védőterületen  belül a felszín alatti vízbe jutott szennyezőanyag az elvégzett részletes diagnosztikai vizsgálatok szerint 50 év alatt elérheti a termelő kutak adott rétegben szűrőzött szakaszát. A védőterületek kijelölése napjainkban is folyamatban van. Fentiek alapján ezen területek nyilvántartása (melyet a Vízügyi Igazgatóság végez) fontos feladat, mely folyamatos munkát igényel.

A jogszabály ezen területekre a mezőgazdaság  vonatkozásában számos korlátozást tartalmaz (lásd: táblázat). Például egy új öntözőkút létesítése védőterületen eleve tiltott lehet, vagy csak egy előzetes, ugyanakkor kellően részletes vizsgálat elvégzését követően engedélyezhető.

Tevékenység

Felszíni és felszín alatti

vízbázisok védőövezetei

Felszíni és felszín alatti vízbázisok védőterületei

 

belső

külső

A

B

Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása

-

-

-

o

Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás

-

-

-

-

Növénytermesztés

-

o

o

o

Önellátást meghaladó állattartás

-

-

x

o

Szervestrágyázás

-

o

o

+

Műtrágyázás

-

o

o

o

Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre

-

-

-

o

Hígtrágya- és trágyalé leürítés

-

-

-

-

Szennyvízöntözés

-

-

-

o

Tisztított szennyízzel való öntözés

-

-

o

+

Növényvédő szerek alkalmazása

-

o

o

o

Növényvédő szer-kijuttatás légi úton

-

-

-

o

Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése

-

-

x

o

Haltenyésztés, haletetés

-

-

o

o

Természeti területek (természetvédelem)

A rétegcsoport a természetvédelmi területek, illetve a nemzetközi egyezmények által kijelölt NATURA területek térképi fedvényét tartalmazza.

Természetvédelmi területek

A védett, illetve fokozottan védett területeken (Természetvédelmi terület – TT, Tájvédelmi Körzet egyes részei – TK, törvény erejénél fogva védett területek – ex lege) öntözéses, illetve tápanyagkihelyezéssel járó mezőgazdasági tevékenység nem folytatható, így ezek mint kizáró tényezők jelentkeznek.

NATURA 2000 területek

Különösen fontosak a nemzetközi egyezmény által kijelölt NATURA 2000 területek. A NATURA területek különleges madárvédelmi területekből (KMT, angolul:SPA) és különleges természet-megőrzési területekből (KTT, angolul: SCI) állnak. A mezőgazdaság vonatkozásában a NATURA területek közül kiemelten kezelendőek a gyep (legelő, rét) hasznosítású területek. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól jogszabály rendelkezik.

A területek térképi nyilvántartását a nemzeti park igazgatóságok (NPI), illetve Felügyelőségek, esetünkben a Hortobágyi NPI és a TIKTVF végzi.

Talajtani adatok

A felhasználók regionális léptékben tájékozódhatnak egy adott területen jellemző talajok genetikai, fizikai, kémiai tulajdonságairól.

A rétegcsoport az úgynevezett AGROTOPO adatbázis adatait tartalmazza.

Az adatbázisban az alábbi, a talajadottságokat meghatározó főbb talajtani paramétereket tekintehtjük meg:  

·         genetikai talajtípus

·         talajképző kőzet

·         fizikai talajféleség

·         agyagásvány összetétel

·         talaj vízgazdálkodási tulajdonságai

·         kémhatás és mészállapot

·         szerves anyag készlet

·         termőréteg vastagság

·         talajértékszám

A regionális léptékű információ bizonyos következtetésekhez, döntésekhez elégnek bizonyulhat, amennyiben azonban egy terület pontos és részletesebb talajtani adataira van szükség, akkor vagy egy részletesebb talajinformációs rendszer adataira (pl: Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer, MTA-TAKI) kell támaszkodni, vagy helyszínen konkrét talajtani vizsgálatokat szükséges elvégezni.
 

VÍZMINŐSÉGI ADATOK – VKI MONITORING

Felszín alatti vízminőségi adatok

A Felügyelőség a Víz Keretirányelv szerinti, felszín alatti vizekre vonatkozó monitoring tevékenységet rendszeresen végzi. A térképen rétegen megjelenített felszín alatti monitoring hálózat főként a program keretében, a közelmúltban létesített kutakból, kútpárokból és kúthármasokból áll. Mérésük egy országosan meghatározott rendszer szerint történik (évi 2 vizsgálat, széles komponenskör). A hálózat 2007. óta működik. A vízminőségi eredmények adatbázisban vannak tárolva, melyek az objektumokra kattintva elérhetők. A vízminőségi adatok mellett természetesen a mintavételi helyre vonatkozó információk is szerepelnek.

Az egyes mintavételi pontokhoz társított adatok alkalmasak lehetnek egy, az adott kutak térségben elhelyezkedő terület (pl. tervezett öntözőtelep) talajvízminőségének előzetes becslésére.

Felszíni vízminőségi adatok

Az érdeklődő látogatók, valamint a potenciális, vagy tényleges vízhasználók ezen a fedvényen tájékozódhatnak a projekt terület ─ Víz Keretirányelv végrehajtása során ─ vizsgált vízfolyásainak vízminőségi állapotáról. A kiválasztott vízminőségi eredményeket az aktuális adatok mellett legalább egy évre visszamenőleg megadjuk. Ezzel nem csupán a legutóbb mért vízminőségi adatokról, hanem a vízminőség állapotának változásáról is informáljuk az érdeklődőket.

A mintavételi helyet ábrázoló ikonra kattintva megjelenik a helyre vonatkozó szövegdoboz („buborék”), melyben ─ egyéb adatok mellett ─  a vízminőségi adatsort tartalmazó táblázatra utaló link is található. A „Táblázat” linkre kattintva letölthető a kiválasztott monitoring pontra vonatkozó felszíni vízminőségi adatsor (megnyitás táblázatkezelő programmal). Az aktuális vízminőségről történő tájékozódás mellett lehetséges a vízminőség alakulásának elemzése legalább egy évre visszamenőleg egy kiválasztott vízfolyás adott mintavételi pontján. A „Szennyvíz és használtvíz kibocsátók” adatait tartalmazó fedvények egyidejű megtekintésével az is elemezhető, hogy a szennyvízkibocsátások milyen hatással lehetnek a vízfolyások vízminőségének alakulására.
 

VÍZRAJZI ÉSZLELŐHÁLÓZAT

A térképi rétegek kiválasztásánál a „Vízrajzi észlelő hálózat”-ot kiválasztva jelenik meg 4 db térképi réteg:

- Talajvízkutak, rétegvízkutak

- Felszíni vízmércék

- Hidrometeorológiai mérőállomások
 

Talajvízkutak, rétegvízkutak

A TIKÖVIZIG felszínalatti monitoring hálózata 191 db törzsállomásból áll, melyből 154 db kút a talajvízszintek (talajvíz kutak réteg), 37 db kút a mélyebben fekvő rétegek (20 m alatt) vízszintjeinek (rétegvíz kutak réteg) észlelésére épült.
Az észlelő hálózat jelentős része automata mérőműszerrel (dataqua), illetve 40 db távjelző rendszerrel van ellátva. A vízszintek mérése közel egy évszázados múltra tekint vissza.
Az öntözéses vízgazdálkodás tervezéséhez a gazdálkodók számára fontos input adat a talajvízszint helyzete. Ezt természetesen a tervezés fázisában helyszíni méréssel is vizsgálni szükséges, de egy előzetes vizsgálat, döntés alátámasztásához mindenképp hasznos a talajvízszintek, illetve a talajvízjárás közelítő ismerete.
A talajvíz kutak, illetve rétegvíz kutak rétegeken elérhetőek az egyes vízszint-észlelő kutak alapadatai (perem magasság, talpmélység), s a kutakhoz tartozó havi vízszint átlagok, illetve legnagyobb és legkisebb vízállások (LKV, LNV).


Felszíni vízmércék

A „felszíni vízmércék” térképi réteget kijelölve a térképen vízmérce ikonok jelennek meg. Egy ikonra kattintva a felvillanó buborékból olvasható le az érintett település és felszíni víz neve, a vízmérce nullpontja, valamint a felszíni víz adott szelvényében eddig mért legkisebb és a legnagyobb vízszint adata is. Folyók esetében ezen adatokon túlmenően a közepes és legnagyobb vízhozamok, a jeges árvíznél észlelt legnagyobb vízszint, valamint azon vízszint adatok is megjelennek, melyeknél már I., II., és III. fokú árvízvédelmi fokozat kerül elrendelésre.


Hidrometeorológiai állomások

A hidrometeorológiai mérőállomásokat kijelölve (egérrel bekattintva a mérőállomás mellett található négyzetbe) jelennek meg a térképen — sárga nap és hőmérő ikonnal jelezve — a mérőállomások pontos helyei. Ráállva egy adott ikonra megjelenik az adott település neve, ahol a mérőállomás található, valamint szövegesen egymás alatt, hogy: párolgás táblázat, csapadéktáblázat és léghő táblázat. A táblázatra egyenként rákattintva (táblázatkezelő program alkalmazásával) hívhatók be és tekinthetők meg az abban szereplő adatok.
 

ÖNTÖZÉS

Öntözés felszíni vízből

Az „Öntözés felszíni vízből” mappa alatt található fedvények együttes bekapcsolásával információkat kaphat a vízhasználó. A leendő vízhasználó pontosabb képet kaphat arról, hogy az öntözésre szánt területe felszíni vízből valószínűleg ellátható-e, hiszen a környező ingatlanokon gazdálkodók hozzáférhető adataiból előremutató következtetéseket lehet levonni.

A térképi rétegek kiválasztásánál az Öntözés felszíni vízből elnevezésű réteg megjelölésével 3 db térképi réteg jelenik meg, melyek a következők: Öntözőtelepek; Vízkivételi helyek; Tiszalöki Öntöző Rendszer.

„Öntözőtelepek”: A térképes oldalon kijelölve az öntözőtelepek mappát, láthatóvá válnak a vízjogi engedéllyel rendelkező, felszíni vízből ellátott öntözőtelepek lehatárolt területei. A keresett területre állva a felvillanó buborékban a következő információk jelennek meg: az öntözőtelep vízikönyvi száma, a település neve, az éves vízmennyiség m3-ben kifejezve valamint az öntözőtelepet ellátó vízkivétel csatorna neve.

„Vízkivételi helyek”: A térképes oldalon a rétegre kattintva láthatóvá válnak az öntözőtelepekhez kapcsolódó vízkivételi helyek. A térképen felvillanó szürkés színű pöttyre kattintva megjelenik az adott vízbázis neve, valamint az abból történő vízkivétel módja.

 „Tiszalöki Öntöző Rendszer”: A réteg használatával az érdeklődő információt kaphat arra vonatkozóan, hogy mely területen belül vannak felszíni öntözővízzel ellátott területek a tiszalöki öntözőrendszer csatornáiból.

Kettős működésű- és öntözőcsatornák jellemző szintjei öntözési idényben

A fedvények használatával az érdeklődők  információkat kaphatnak arról, hogy öntözési idényben hogyan alakulnak a kettős működésű csatornák valamint az öntözőcsatornák jellemző vízszintje.

A térképi rétegek kiválasztásánál a Kettős működésű- és öntözőcsatornák jellemző szintjei öntözési idényben elnevezésű réteg megjelölésével 2 db térképi réteg jelenik meg, melyek a következők: Kettős működésű csatornák; Öntözőcsatornák.

A rétegek bekapcsolásával a projekt területen található kettős működésű és öntözőcsatornák kerülnek feltüntetésre eltérő színű jelöléssel. A mappák lenyitásával névsor szerint jelennek meg a csatornák nevei. A csatorna névre kattintva a térképen az adott csatorna más színűvé változik, s a megjelenik egy buborék is, mely a csatorna nevét és az elérhető táblázatot tartalmazza. A „Táblázat” szövegre kattintva ─ táblázatkezelő program alkalmazásával ─ bővebb adatokat tudhat meg az érdeklődő az adott csatornáról: a csatornák bizonyos szelvényszámaiban mért statikus,- és dinamikus üzemi vízszintjeit valamint fenékszintjeit. Ezek az adatok segíthetik az öntözések ütemszerű tervezését. Azokról a csatornákról, melyek nem VIZIG kezelésűek, hanem társulati vagy egyéb kezelésben vannak, egyelőre vízszint adatokat nem állnak rendelkezésre.

Az adatok csupán tájékoztató jellegűek, pontos adatokért a csatornák kezelőihez kell fordulni.

Vízfolyások besorolása időszakosság szerint

Magyarország vízfolyásait több szempontból lehet kategorizálni. Az egyik ilyen szempont az, hogy az adott víztest állandó, vagy időszakos vízfolyásnak tekinthető. A 219/2004. (VII. 21. Korm. rendelet értelmező rendelkezései alapján időszakos vízfolyás az olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely időszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül. A Környezetvédelmi Minisztérium által 2006-ban kiadott ismertető a fentebb említett két kategóriát további kettővel egészítette ki; állandó vízfolyás a mesterséges bevezetés miatt, valamint időszakos vízfolyás mesterséges hatás következtében.

A használók számára térképi réteg szemlélteti, hogy az érintett vízfolyás a besorolási kategóriák melyikébe tartozik.

A térképi fedvény a fentebb leírt kategóriák szerint 4 db térképi réteget tartalmaz (állandó; időszakos; állandó de csak mesterséges vízbevezetés miatt; időszakos mesterséges hatás következtében). A vízfolyások kategóriánként színkóddal kerületek megkülönböztetésre, az átláthatóság érdekében. A felhasználó, a mappák lenyitásával, megjeleníti a csatornák neveit. A csatorna névre kattintva az adott csatorna más színűvé változik a térképen, s a megjelenik egy buborék is, mely a csatorna,– és befogadója nevét tartalmazza.

Hatósági eljáráshoz (pl.: tisztított szennyvíz bevezetés) a vízügyi igazgatóság állásfoglalását minden esetben egyedileg be kell szerezni, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
 

SZENNYVÍZ ÉS HASZNÁLTVÍZ KIBOCSÁTÓK

Kibocsátásra jellemző szennyezőanyagok

Itt mutatjuk be a projekt területen szennyvizet, illetve használt vizet felszíni vízbe vezető kibocsátásokra jellemző szennyezőanyagokat, kibocsátónként. Az érdeklődők így tájékoztatást kaphatnak arról, hogy a vízfolyások egy szakaszán milyen jellegű (pontszerű) terheléssel kell számolni. A vízhasználók láthatják, hogy az általuk használt, vagy kiválasztott felszíni vízbázist mely helyeken, és milyen szennyezőanyagokkal terhelik a pontszerű kibocsátások. Amennyiben a vízhasználónak van választási lehetősége, úgy az általa kevésbé veszélyeztetett vízkivételi hely mellett dönthet.

Ez a térképi réteg a felügyelőség által engedélyezett szennyvízkibocsátók vízjogi üzemeltetési engedélyeiben szereplő előírások alapján jeleníti meg a kibocsátásokra jellemző szennyezőanyagokat. Ez nem azt jelenti, hogy az adott szennyezőanyag minden esetben káros koncentrációban van jelen a befogadóban. Előírás szerinti üzemelés esetén a kibocsátó nem szennyezi a befogadót, csupán a megadott határérték alatt terheli.

A kibocsátási pontokat ábrázoló ikonokra kattintva szemlélhető (néhány fontosabb adattal együtt) a kiválasztott kibocsátó szennyvizére/használtvizére jellemző szennyezőanyagok listája. A vízfolyásokat is ábrázoló térképi rétegek együttes bekapcsolásával szemléletesebbé tehető az alkalmazás. Az ikonok a szennyvízkibocsátó telepének a helyét szimbolizálják, mely természetesen távolabb is eshet a befogadó vízfolyástól. Az adatok között ezért is szerepeltetjük a befogadó megnevezését.

Kibocsátók fontosabb adatai

Ezzel a réteggel szeretnénk tájékoztatást adni a projekt területen működő szennyvíz/használtvíz kibocsátók lényegesebb nyilvános adatairól, jellemzőiről. Az egyéb adatok mellett érdekes és hasznos információ, a vízszennyezési bírságról történő tájékoztatás. Utóbbit összevetve a kibocsátásokra jellemző szennyezőanyagokkal, lehet következtetni arra, hogy az érintett felszíni vizet a kiválasztott kibocsátó szennyezte, vagy csupán terhelte az adott évben.

Kiegészítő rétegek (pl. vízfolyások) bekapcsolásával az érdeklődő tájékozódhat egy kiválasztott vízfolyás-szelvény vízgyűjtő területén működő kibocsátók adatairól, illetve esetleges éves vízszennyezési bírságairól.
 

TÁPANYAG GAZDÁLKODÁS

Állattartó telepek

Ez a térképi réteg megmutatja a projekt területén található állattartó telepeket elsősorban a méretük, a tartott állatfajta és egyéb jellemző adataik vonatkozásában.

Fekete színnel a kislétszámú, piros színnel a nagylétszámú baromfi, juh, sertés és szarvasmarha telepeket jelöltük. A telepekre történő kattintáskor olyan további fontos adatok jelennek meg, mint például az üzemeltető neve, a település, a telep pontos címe, állatlétszám, a nitrátérzékenységi kategória, illetve az, hogy az IPPC-s méretet eléri a telep, vagy sem.

·        Nagylétszámú az a telep, amelyen az állatlétszám meghaladja az alább felsorolt határértékeket:

o       sertés 100 db

o       szarvasmarha 50 db

o       baromfi: 2000 db broiler ; 500 db kifejlett tyúkféle, víziszárnyas, pulyka, stb.

o       juh 200 db

·        IPPC - Sertés és baromfi telepek esetén kiemelten kezeljük az egységes környezethasználati engedélyhez kötött méretű telepeket, ahol az állatlétszám több, mint

o       40 000 férőhely baromfi számára

o       2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára

o       750 férőhely kocák számára

Engedélyezett hígtrágya kijuttató területek

Ez a térképi réteg a már engedélyezett, azaz bevizsgált és hígtrágya kijuttatásra alkalmasnak talált mezőgazdasági területeket mutatja be a térképen. A térképen elhelyezkedő területekre kattintva megtudhatjuk az engedélyezett terület méretét (ha), a fő növénykultúrákra kalkulált kijuttatható mennyiséget (m3) és az engedély érvényességi idejét, valamint az engedélyre jogosult nevét.

Szerves-, és műtrágya kijuttatása nitrát adatszolgáltatás alapján

Ez a réteg a projekt területéről településenként összesített tápanyag-pótlási adatokat jeleníti meg nitrogén hatóanyagra vonatkozóan. Megtudhatjuk az adott településre kattintva, mennyi nitrogén hatóanyagot pótoltak szerves-, és műtrágyából, illetve az összes trágyázott terület alapján ez mekkora terhelést jelent (átlagérték). Az alapadatok forrása a talajvédelmi hatóság felé 2010. évre vonatkozóan teljesített nitrát adatszolgáltatás.

Egyéb tápanyagok engedélyezett kijuttató területek

A térképi réteg bemutatja a tápanyag pótlására a mezőgazdaságban hasznosított anyagok kijuttatásával potenciálisan érintett területeket, valamint a kijuttatott mennyiségeket. Az egyéb tápanyagokat többnyire előkezelt élelmiszeripari szennyvizek, a települési szennyvízkezelő művekből kikerülő komposztált iszapok adják, de sok helyen juttatják ki a pálinkafőzdék melléktermékét a cefremoslékot is.

Tápanyag kijuttatásra alkalmas területek

A fedvény a tápanyag kijuttatás céljából felhasználható területeket mutatja meg a projekt területen belül. Környezetvédelmi, természetvédelmi előírások korlátozzák, illetve tiltják a tápanyagok felhasználhatóságát bizonyos területeken (pl. vízfolyások parti sávján, védett természeti területen, stb…). Ezeket a korlátozó, kizáró feltételeket alkalmazva térinformatikai módszerekkel meghatározásra kerültek a tápanyag kijuttatásra alkalmas és nem alkalmas területek. Az alkalmas kategórián belül külön rétegként jelenik meg a nitrátérzékeny terület, ahol további korlátozó tényezőket is figyelembe kell venni, mint pl. a szerves trágyával maximálisan kijuttatható 170 kg/ha összes nitrogén hatóanyag.
 

FELSZÍNI VIZEK

A projekt területen a Tisza, a Berettyó, a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös folyók találhatók. A folyók térképi tétegére kattintva a szemlélő a vízfolyás nyomvonalát tekintheti meg.

A vízhasználók a Tisza vizét a Tiszalöki Öntözőrendszeren keresztül kapják, melynek két legfontosabb eleme a Keleti-főcsatorna és a Nyugati-főcsatorna. A főcsatornákból történő vízellátást a főcsatornákhoz közvetlenül csatlakozó „N” és „K” jelű öntöző csatornák biztosítják.

A projekt területen található belvízcsatornák közül számos belvízcsatorna egy-egy szakasza, illetve esetenként teljes hossza a belvízelvezetésen túl egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására is alkalmas. Ezen csatornákat/csatornaszakaszokat kettős működésű csatornáknak/csatornaszakaszoknak tekintjük, nevezzük. Ezen kettős működésű csatornákon/csatornaszakaszokon keresztül jut el esetlenként az öntözővíz az öntözendő tábláig.

A vízellátási útvonal részét képezik továbbá a belvíz elvezető csatornák is, melyek egy részének üzemeltetője a TIVIZIG, másrészt a Vízgazdálkodási Társulatok. Ezen túlmenően egyéb csatornák is fellelhetők a projekt területen, melyek többnyire önkormányzatok és volt Tsz-ek jogutódjai üzemeltetésében vannak.

A csatornák (öntöző, kettősműködésű, belvízelvezető) esetében a nyomvonal megtekintésén túl a csatornák vízjogi engedélyének száma, üzemeltetője, hossza, befogadója, torkolati vízhozama, tápláló csatornája is leolvasható. Az egyéb csatornák esetében többnyire csak a csatorna neve vagy jele, valamint a hossza tekinthető meg a felvillanó buborékból.

Az állóvizek térképi rétegen az engedéllyel rendelkező belvíztározók, öntözővíz tározók, halastavak, horgásztavak, tüzivíztározók, vizes élőhelyek és mocsarak helyei és kiterjedései láthatók.

A csatornák és a folyók adatai a mappák megnyitását követően megjelenő lista elemeire történő kattintással tekinthetők meg. Állóvizek esetében egy másik lehetőség erre az „Állóvizek” réteg bekapcsolása után a kiválasztott állóvíz helyére történő kattintás.


VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Tervezési alegységek

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv több szinten valósult meg a nemzetközi és hazai előírások kielégítése érdekében: országos szinten; részvízgyűjtő szinten (Duna, Tisza, Dráva, Balaton); tervezési alegység szinten (42 db alegységi terv); víztestek szintjén (a VKI előírása szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest).

A tervezési alegységek réteg bekapcsolásával az érdeklődők számára elérhetővé válnak a projekt területen lévő tervezési alegységek nevei, valamint a térképen az adott területre kattintva a hozzájuk tartozó nagyság is.

Felszín alatti víztestek

Az Európai Uniós országokban és hazánkban is az elmúlt években zajlott le a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés első szakasza. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezése során a felszín alatti vizek illetve a tervezés alapegységének számító sekély porózus (azaz talajvíz), valamint porózus (azaz rétegvíz) víztestek lehatárolása, minősítése mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból is megtörtént. Ezek az információk térképi rétegeken is megjelentek, így felhasználásuk alaprétegként kézenfekvő és célszerű is.

Ezen térképi rétegek alkalmazásának célja az, hogy a felhasználó akár pontszerű, akár területi jellegű információkra kíváncsi, azokat az érintett vízest(ek) szintjén tudja megvizsgálni, értelmezni. Ez azért fontos, mert egy meglévő vagy egy tervezett új tevékenységet is jelentősen befolyásolhatja, korlátozhatja pusztán az a tény, hogy éppen milyen mennyiségi és minőségi jellemzőkkel bíró víztesten folytatják illetve kívánják folytatni.

 

Belépés / Login




bottom
top

HBMKH - DJH - KTF

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatala -
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Székhely: 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.
Postacím: 4001 Debrecen Pf.:27.
Telefon: 52/511-000
Fax: 52/511-040
E-mail:kornyezetvedelem.debrecen.jh@hajdu.gov.hu

Az ügyfélfogadás rendje:
hétfő:    8:30-12:00;
szerda:  8:30-12:00, 13:00-16:00;
péntek:  8:30-12:00;

Legfrissebb információk

Legolvasottabb tartalmak

Látogatói statisztika


mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

mod_vvisit_counterMa1
mod_vvisit_counterTegnap94
mod_vvisit_counterA héten1
mod_vvisit_counterA hónapban2127
mod_vvisit_counterEddig550740

bottom